szóval,ott tartottunk,hogy bár a második generációs civic is személyes kedvencem, a nagy autók után valami kicsire vágytam. kicsire de magasra.és ez a jazz. fél méterrel rövidebb a civicnél teljes hossza 338cm.(civic 381) és városba ez teszi ideálissá. elöl bőven van hely,de még magam mögé be tudok ülni klausztrofób érzések nélkül,szemben valami francia kisautóval. és még marad 200l csomagtartó ami elég egy bevásárláshoz. és alacsony a rakodóperem. de ha egy mozdulattal ledöntöm a hátsó ülést akkor tengernyi a hely, és két ülés,ami az esetek 90% ban elég,még mindig van.
kicsit elnagyolt kép, a kihegesztés alatt készült,még ülések és szőnyeg nélkül. tengernyi hely. ma ezért súlyos milliókat kérnek felárként, egy mini buszlimuzinnak kinevezett kategóriában.
persze tudtam,nem lesz se egyszerű,se olcsó lábraállitani, de lesz tiz évre egy gondtalan, gyorsan könnyen szerelhető autóm, kis fogyasztással. ami bármikor indul és ez megéri. mert ez egy honda. arról ne is beszéljün, hogy mindenki próbálja grammonként leszoritani az autó széndioxid kibocsájtását. namost ez egyenes arányban van a fogyasztással. szóval elég lenne azt figyelni. illetve egy új autó,különösen egy mai modern, sokszor felesleges extrákkal teletömött autó legyártása több co2 kibocsájtással jár mint amit az autó élete során kibocsájt.szóval megmenteni egy harminc éves autót, gyarkorlatilag környezetvédelemmel jár,mégha ez kissé igy furcsán is hangzik.
